Hvar

299,6 km²-es területével a negyedik legnagyobb, 80 kilométerével pedig a Cres sziget után a második leghosszabb sziget az Adrián. Legnyugatibb pontja a Pelegrin-fok, mely a Spliti-kapuval van egy vonalban. Legkeletibb részét, a Sućuraj fokot egy alig 4-5 km-es csatorna választja el a szárazföldtől. Legmagasabb csúcsa a Sveti Nikola (Szent Miklós) 628 méterrel. Átlagos napsütéses órái 2700, átlaghőmérséklete pedig 16,2 °C.

Főbb települései: Hvar, Jelsa, Starigrad.

Hvar szigete már a csiszolt kőkorszak  óta lakott hely. Az ebből a korból származó leletek a Jelsa közelében levő Grapce-barlangból  kerültek elő, ahol e korból származó eszközöket, kerámiákat találtak. Az illírek által is lakott szigeten Starigrad helyén időszámítás előtt 385-ben a Pharosz-szigeti görögök alapították meg Pharosz nevű kolóniájukat, amely az adria-parti görög települések őse. A görög kolónia több évszázadig virágzott itt, melynek a rómaiak támadása vetett véget, akik legyőzték Demetriosz flottáját és teljesen elpusztították a várost. A sziget második virágkora a 15.-16. századra, az adriai hajózás nagy időszakára esett, mikor Hvar a Raguzai Köztársaság rövid uralma után elismerte Velence fennhatóságát. Ekkor itt Hvar szélvédett kikötőjében telelt a velencei flotta is. A velencei uralmat rövid francia megszállás követte. Ennek emléke a Fort Napoleon. 1910-ig a sziget Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott.

HVAR VÁROS

A kikötő sarkában található a 15. századi gályakikötő a Mandarac. Mellette egy félköríves kapunyílású épület, az egykori arzenál, mely a hvari gályák egykori dokkja volt. Vizére úszott be a leszerelt árbócú hajó telelésre vagy javításra. A 17. században medencéjét feltöltötték és gabonaraktárként használták. Innen ered ma is használt neve: Fontik (magtár).

Az arzenál mellett működik a Hvar kultúréletében oly jelentős színház, amely 1803. évi formájában látható. A színpadon egy háromszáz éves kulissza, a korabeli Hvar képével. Előcsarnokában kis múzeum van, a modern festők hvari témájú képeivel, és itt őrzik a lepantói csatában megcsáklyázott török gálya sárkányos orrdíszét is.

A fontikhoz csatlakozik a Gradski trg (főtér), a legterjedelmesebb dalmáciai városközpont, amely valaha egy tengerág volt.

A tér bal oldalán emelkednek a régebbi polgár- és patríciusváros falai, míg az öböl jobb oldalán a hajókikötő feletti dombon a szegények Glavica nevű városrésze terül el.

A tér közepén 1475-ből való oroszlános ciszternakút áll, hátterében a reneszánsz Szent István székesegyház áll.

A székesegyház mellett az 1532-ben épített karcsú harangtorony áll. A székesegyház mellett található a püspöki palota.

A főtér bal oldalán nyílik a városkapu, melyen belül áll a romos, gótikus stílusú Hektorović palota. Alatta a sikátorban a 15. századi Szent Kozma és Damján templom.

Ferences templom és rendház - az előző Szent Kereszt templomocska helyén fogadalmi templomként épült a 15. században. A templom múzeumába a bejárat a kerengőből vezet. A múzeum egyik értéke az „Az utolsó vacsora” című kép, melyet Roselli olasz festőnek tulajdonítanak. A festő a fennmaradt hagyomány szerint betegen, pénz nélkül érkezett a barátokhoz, s hálából készítette a képet, amelyen állítólag a koldus képében önmagát festette meg.

STARI GRAD

Hvar szigetén a sziget szárazföldbe mélyen benyúló szűk öblének két partján terül el.

Maga a város a sziget felőli oldalon húzódik, vele szemben az öböl túlpartján a nyaralónegyed terül el.

A város belseje felé vezető tér valaha árkádos térség volt. A velencei időkben épített árkádokat az osztrák uralom alatt lebontották.

Az árkádos térséget a Pod luza-t átszelve a városka büszkeségéhez, a város egykori patricius családjának, a Hektorović családnak a várkastélyához érünk, mely a 15. században épült. a neve Tvrdalj, mely kétemeletes, szürke kőépület, vaskos "törökváró" falakkal.
Petar Hektorovic költő mellszobra

A Hektorovićok közül kitűnt az 1487 és 1572 között élt humanista Petar Hektorović, filozófus, költő, aki a kastély építtetője volt, aki - akárcsak a mi Berzsenyink nyiklai birtokára - visszavonulva, földjének és költészetének élt.

A kastély építtetőjének szellemét a főbejárat feletti márványtábla felirata is jellemzi: "Omnium conditori" (a mindenség teremtőjének).

A kastély előcsarnokából a díszkert hangulatos részéhez, a híres halastóhoz jutunk. A kastély kertje - amely márványasztalaival, padjaival, megmaradt fáival ma csak halvány képet nyújt régi szépségéről - a Hektorović Múzeum része. Emeletén képtár található, a halastó melletti épületben pedig kis néprajzi gyűjtemény található.

A Tvrdalj bal oldala mellett áll a Hektorovićok reneszánsz-barokk stílusú magánkápolnája a Sv. Roke (Szent Rókus) templom, melynek barokk stílusú főoltárát Szent Rókus, a bal oldali mellékoltárát pedig egy 18. századi Madonna-kép díszíti. A templomnak kazettás famennyezete van, s 18. századi díszes muránói üvegcsillárja is van.

A Rókus templomon túl a Tvrdalj kertje mögött a várszerűen megerősített egykori dominikánus kolostor található, mely a 15. században épült. A kolostort az Adriát végigsarcoló Ulus Ali török kalóz még 1571-ben felégette. Romjait csak az 1800-as évek vége körül építették újjá.
Stari Grad

A templomban levő "Krisztus siratása" című kép Leonardo Corona műve, de egyesek Tintoretto-nak tulajdonították. A festményen a művész Arimatei József képében Petar Hektorović költőt, Magdaléna alakjában pedig ennek leányát Lukréciát festette meg. A kolostor épületében kis helytörténeti múzeum is van.

További látnivalók:
- Stari Grad, Kikötő
- Sv. Stepan (Szent István) templom - 1605-ben épült.
- Templomtorony - 1753-ban épült. A torony az egykori görög település köveiből készült. A toronyba beépítve egy vitorlást ábrázoló római dombormű található, mely a legrégibb hajóábrázolások egyike.
- Óhorvát Sv. Ivan (Szent János) templomocska, mely egy 6. századi ókeresztény templom helyén a 12. században épült. Mögötte tárták fel a korábbi templom görög kereszt alakú keresztelőkápolnáját.

Élménybeszámoló

Hvar.lap

Horvátország-utazás.lap